• O predmetoch

        • A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

          A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdélyben), Szlovákia, Szerbia (a Vajdaságban), Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.


          Beszélik: Magyarország, Szlovákia, Szerbia, Románia, Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Ausztria, Izrael, Egyesült Államok

          Terület: Közép-Európa

          Hivatalos nyelv: Magyarország, Szlovákia, Szerbia, Románia, Szlovénia




          A magyar elterjedése napjainkban


          Beszélők száma

          A magyar nyelv beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. Az Európai Unióban kb. 12 millió magyar anyanyelvű ember, vagyis „kisebbségi magyar” él, és további 1 millióan beszélik a magyar nyelvet második nyelvként. A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 57. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint.

          Írás

          A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel.

          A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás a 600-as években már létezett és használt írás volt, habár első leletei 300 évvel későbbről származnak. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól).


          A magyar nyelv eredete


          Részletesen lásd: Finnugor nyelvrokonság és Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról valamint a Sumer-magyar nyelvrokonság

          A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett számos egyéb, pl. a türk (turáni) és a sumer eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján a nyelvtudomány csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint:

          „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.”

          A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (ragozás, a nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk. A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták.

          A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek genetikai rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz.


          A magyarok vándorlása a legközelebbi nyelvrokonaiktól való elválásuk óta (mintegy háromezer év)


          Nyelvtörténet


          Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg. Az ómagyar korból származnak az első fennmaradt írott szórványok, szövegemlékek. A legelső magyar szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő magyar nyelvű szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom).

          A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint). Ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a mai magyar irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével). A magyar nyelv először 1844–1849 között, majd véglegesen 1867-ben lett Magyarország hivatalos nyelve. (Az ország hivatalos nyelve korábban a latin volt.)


          Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:

          • tiszai (más néven: alföldi),
          • dunántúli,
          • déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
          • északkeleti,
          • palóc (más néven: északnyugati),
          • mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
          • nyugati,
          • székely,
          • csángó.

          (A mai magyar hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)

          __________________________________________________________________________________________________________________



          Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak. Tágabb értelemben ide tartozik a magyar nyelvű szakirodalom, a műfordítások, a magyar népköltészet, a filmes és zenés műfajokhoz kapcsolódó magyar nyelvű irodalmi tevékenység, valamint az olyan irodalmi művek is, melyeket más nyelven írtak ugyan, de szerzőjük miatt vagy témájukban kapcsolódnak Magyarországhoz, esetleg korai magyar nyelvű töredékeket, nyelvemlékeket tartalmaznak.

          A magyar irodalom rendszere

          • Magyar nyelv
          • Magyar költészet
          • Magyar verstan

          A magyar irodalom története

          A magyar nyelvű irodalom első emlékei

          • Halotti beszéd és könyörgés
          • Ómagyar Mária-siralom

          A magyar irodalom fő korszakai

          • Középkori magyar irodalom
          • A reneszánsz magyar irodalma
          • A barokk kor magyar irodalma
          • A felvilágosodás korának magyar irodalma
          • 19. századi magyar irodalom
            • a reformkor, romantika irodalma
            • a polgári irodalom, realizmus irodalma
          • 20. századi magyar irodalom
            • Kisebbségi magyar irodalmak
            • Magyar emigráns irodalom
            • Kortárs magyar irodalom

          A magyar irodalom legnagyobb alakjai


          Magyar írók és költők listái

          A itt következő szócikkek íróink és költőink tovább bővíthető listáját tartalmazzák korszak és műnem szerint. (Nem teljesen ugyanaz, mint a Kategóri :Magyar költők, írók.)


          Jelentős irodalmi művek

          A magyar irodalom legismertebb művei

          Dráma

          Líra

          Epika

          Műfajteremtő alkotások


          További érdekes infó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv, ill.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_irodalom