• Az iskola története

        • ELŐZMÉNYEK

                  Az iskola egyik elődje az 1949 szeptemberében indult magyar tanítási nyelvű, úgynevezett nemzeti iskola volt, mely indulásakor 2 osztállyal és 98 tanulóval a szlovák tannyelvű iskola tagozataként működött. Az intézmény létszáma rohamosan nőtt, a következő tanévben már 201 tanuló járt 4 osztályba.
                  Az 1953-as iskolatörvény alapján a népiskola, a középiskola és a gimnázium egy igazgatóság alá került. A tizenegyéves iskola szervezésekor már 8 osztályban 298 ta-nulóval rendelkezett  a magyar iskola.
                  A tanulók száma évről évre növekedett. Az 1961/1962-es tanévben a tizenegyéves középiskolát kettéválasztották: kilencéves alapiskolára és három évfolyamos általános középiskolára. Ekkor az alapiskolának már 28 osztálya volt, 850 tanulóval.
                  Abban az időben a város hat különböző pontján folyt a tanítás: a régi elemi két épületében ( a mai posta helyén ), az egykori katolikus olvasókör termében, és az utólag hozzáépített két tanteremben, a Vigadóban illetve annak udvari helységeiben, valamint a volt járási katonai parancsnokság ma már lebontott épületében. Az iskola nagyon mostoha körülmények között működött, a szükségtantermek egyikének sem volt megfelelő világítása, hiányzott a tornaterem. A régi, elöregedett épületek állandó ve-szélyforrást jelentettek. A múlt századi iskolaépület falai omladoztak, a Vigadó egyik udvari tantermében egyszer beszakadt a mennyezet, a volt olvasókör termében tanítás közben lezuhant egy hatalmas vakolatdarab.







          1964. december 18-án, a tanárok, diákok, szülők, iskolabarátok hathatós segítségével, az Ifjúság utcai új, korszerű, öt pavilonból álló épületegyüttesbe költözött az iskola. "Ezen a napon esett az eső, de mégis az öröm, a lelkesedés ragyogott 1200 füleki ma-gyar gyerek, tanító és szülő arcán, akik részt vettek az átadási ünnepségeken. Ünneplőbe öltözött tanulók és felnőttek a Kovosmalt fúvószenekar hangjaira gyülekeztek a régi iskola udvarán, hogy még egyszer búcsút vegyenek tőle." Ezután felsorakozva haladt a tömeg az új oktatási intézmény felé, ahol az iskola énekkara az "Áll már a várunk, az új iskolánk" és "Az iskolások dala" című kórusműveket adta elő.
           Az új épületegyüttes 28 tantermében az alap- és középiskola 35 osztályát kellett elhelyezni. Ezt csak kétműszakos tanítással lehetett megoldani. A krónikus tanteremhiány akkor kezdett enyhülni, amikor 1971-ben a középiskola átköltözött a kastélyba.
                  1966-ban megalakult az Irodalmi Kör. Az úszótanfolyamokra a helyi strandra jártak a diákok. 1968. október 13-án létrejött a Pedagógusnők klubja, a tantestületből több tucatnyian a tagjai. Az iskolán sárgaság tört ki, a mosdótálakba klórt szórtak, a kilincseket klóros ronggyal burkolták be, a sárgaságos osztályok csak utolsóként mehettek ki szünetre.





          A hetvenes évek

              Tovább folyt az új iskolaépület környékének a szépítése. Az 1973/74-es tanév a reformok éve volt. Kialakult a ma is honos 1-4 (alsó) és 5-9 (felső) tagozat. Az úttörőszervezet a "Vörös Fülek" nevet kapta. A pionírcsapat egész évben közösen dolgozott, s a munkáért (hulladékgyűjtés, játékkészítés, társadalmi munkákban való részvétel stb.) kapott pénzből részben fedezte a nyári táborozások költségeit. Az iskolával elválaszthatatlan egységet alkotott, mivel a tanulók szinte kivétel nélkül részt vettek a különböző programokon. Minden osztály rajt alkotott. A rajvezetőt az osz-tályközösség választotta, általában a legjobb, legügyesebb tanulók közül. Ő képviselte az osztályt az iskola csapattanácsa előtt. A csapattanácsban különféle tisztségek voltak. (Pl.: elnök, járási stábtag, krónikás, egészségőr, zászlós, honvédelmi- és sportfelelős stb.) A rajok munkájukról rajnaplót vezettek, faliújságokon hirdették eredményeiket. Félévente csapatgyűléseken értékelték egymás munkáját. Az iskola minden tanulója tagja volt a csapatnak. Többféle próba, feladat teljesítése után avatták fel őket az első osztályban szikrává, majd harmadik osztályban pionírrá.


          A tanulók számtalan versenyen és körön vettek részt. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: szavalóversenyek, kiejtési versenyek, népdalversenyek (abban az időben Zlatá Gulička néven zajlott), a Szúnyog és a Pöttyös kórusok tevékenysége, országos szintű kórusfesztiválok (ebből a kórusból került ki rengeteg kitűnő hangú énekes, talán a legismertebb Szvorák Katalin), tánccsoportok, színjátszók, sportversenyek, legjelentősebbek az asztalitenisz- és sakkversenyek, matematikai, kémiai olimpiászok, a Pitypang bábegyüttes és még sorolhatnánk.




          A nyolcvanas évek
                                                               
                 Író-olvasó találkozókból sem volt hiány. Ebben az évtizedben tette tiszteletét az iskolánkon Mács József, Tóth Elemér, Baranyi Ferenc és Koncsol László is. Munkaszombatonként a hétfői órarend szerint folyt a tanítás. A 7.,8. és 9.-es tanulók kollektíven megtekinthették a helyi moziban a Zorin ezredes esete, Emberi sors, Kozák őrjárat című szovjet filmeket. Ráadásképpen többször látogatást tettek nálunk szovjet katonák, akikkel a tanulók is elbeszélgethettek. Látkyn sí- és szánkóversenyt rendezett a pionírszervezet. Minden év márciusában ünnepélyes keretek között vették át iskolánk tanulói a személyazonossági igazolványaikat. A brigádnapokon ("becsületszombatok") a tantestület férfi tagjai az üvegház alapjait rakták le, a vidéki tanulók lakhelyükön dolgoztak. 1982. május 16-án a "Zlatý blyskáč" járási horgászversenyen  a horgász szak-kör az első helyen végzett. Ebben a tanévben az iskolán 26 magnetofon, 12 diavetítő, 16 lemezjátszó, 7 televízió, 3 írásvetítő, 3 epidiaskop található. 1983. október 3 - 7 az aktivitás hete volt. Az osztályok mindennap 14,00 - 17,00-ig dolgoztak az iskola területén, hogy szebbé varázsolják második otthonukat.  67 pedagógus + 7 alkalmazott + 4 nyugdíjas hozzájárult a budapesti Nemzeti Színház építési költségeihez. 1984. június 15-én a városi sportpályán rangos futballmérkőzés zajlott, a pozsonyi magyar újságírók csapatával mérte össze erejét és tudását iskolánk tanítóinak focicsapata. Az Író-olvasó találkozókból sem volt hiány.



          Ebben az évtizedben tette tiszteletét az iskolánkon Mács József, Tóth Elemér, Baranyi Ferenc és Koncsol László is. Munkaszombatonként a hétfői órarend szerint folyt a tanítás. A 7.,8. és 9.-es tanulók kollektíven megtekinthették a helyi moziban a Zorin ezredes esete, Emberi sors, Kozák őrjárat című szovjet filmeket. Ráadásképpen többször látogatást tettek nálunk szovjet katonák, akikkel a tanulók is elbeszélgethettek. Látkyn sí- és szánkóversenyt rendezett a pionírszervezet. Minden év márciusában ünnepélyes keretek között vették át iskolánk tanulói a személyazonossági igazolványaikat. A brigádnapokon ("becsületszombatok") a tantestület férfi tagjai az üvegház alapjait rakták le, a vidéki tanulók lakhelyükön dolgoztak. 1982. május 16-án a "Zlatý blyskáč" járási horgászversenyen  a horgász szak-kör az első helyen végzett. Ebben a tanévben az iskolán 26 magnetofon, 12 diavetítő, 16 lemezjátszó, 7 televízió, 3 írásvetítő, 3 epidiaskop található. 1983. október 3 - 7 az aktivitás hete volt. Az osztályok mindennap 14,00 - 17,00-ig dolgoztak az iskola területén, hogy szebbé varázsolják második otthonukat.  67 pedagógus + 7 alkalmazott + 4 nyugdíjas hozzájárult a budapesti Nemzeti Színház építési költségeihez. 1984. június 15-én a városi sportpályán rangos futballmérkőzés zajlott, a pozsonyi magyar újságírók csapatával mérte össze erejét és tudását iskolánk tanítóinak focicsapata. Az eredmény majdnem döntetlen: 2-7. Megjelenik a Jóbarát diáklap (1984. december). Megalakult a Zsibongó kisszínpad, amely a Dunamenti Tavasz országos fesztiváljain fődíjat és nívódíjakat szerzett. 13 év alatt 185 tanuló fedezte fel a színjátszás fortélyait. A romhányi magyarországi baráti iskola sporttalálkozót szervezett. Az igazgatóság a Vigadóban szülői értekezletet tartott azon tanulók szüleinek, kiknek gyermekei az első félévben elégtelen osztályzatot kaptak, nem voltak osztályozva, illetve magaviseleti jegyük kettes, hármas volt. Az 1987/88-as tanévben a tanulók 320 Tábortüzet és 130 Priateľt rendeltek. A végzősök 54 %-a ment érettségivel rendelkező iskolába.



          A kilencvenes évek

          A '89-es  "bársonyos forradalom"  és az azt követő  "változás" rányomta bélyegét az elkövetkező tízéves időszakra. Az iskolákban nagyobb teret engednek a demokráciának, a légkör szabadabb lett. Nincs ez másképpen Füleken sem.
              Az iskola vezetése gyermekfórumot hirdetett diákjai számára, ahol minden osztály képviselője szabadon és minden megtorló következmény nélkül elmondhatta az iskolával illetve az oktató munkával kapcsolatos véleményét, javaslatát. A szülők, tanárok, városi képviselők 1991 áprilisában létrehozták az iskola mellett működő közös szövetségüket, az iskolaszéket.
              A kormányszervek sem tétlenkedtek: kötelezővé teszik a kétnyelvű / szlovák-magyar/ iskolai dokumentációt, nem kötelező tantárgy a hittan és az etikai nevelés, gyakoriak az ellenőrzések és a verebek egy új alternatív program kötelezővé tételéről csiripelnek.  A szülők este gyertyás felvonulást szerveznek tiltakozásképpen az alternatív program bevezetése ellen.  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is hallat magáról: tiltakozó nagygyűlést szervezett Komáromban, és a rozsnyói konferenciának is ez a fő témája.
              Közben iskolánkon megalakult a  Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és az SZMPSZ helyi alapszervezete.
              '97 júniusában a hivatalos szervek elrendelték a magyar tannyelvű iskolákon az egynyelvű /szlovák/ pedagógiai dokumentáció használatát, a tanulók egynyelvű  /szlovák/ bizonyítvánnyal  zárták az iskolaévet. A tiltakozások, a benyújtott petíciók a kétnyelvű bizonyítványok használatának visszaállítása érdekében, mind fölöslegesnek bizonyultak.  A bajt tetézte az a bizonyos diszkrimináló körlevél is, amely értelmében szlovák nyelvet, földrajzot, történelmet, matematikát és fizikát csak szlovák nemzetiségű pedagógus taníthat magyar tannyelvű iskolán. A körlevél másik változata szerint a  magyar nyelven kívül minden tantárgyat csak szlovákul oktathatnak a ma-gyar tannyelvű iskolákon. A kétségbeejtő helyzetet egy következő rendelet oldotta meg: szlovák nyelvet szlovák nemzetiségű pedagógus tanítson a magyar tannyelvű iskolákon. A szóban forgó rendeletre tiltakozó akciók sora volt a válasz. Iskolánkról autóbusznyi pedagógus képviselte nézetét, s fejezte ki nemtetszését Komáromban, Szepsiben, Galántán. Tiltakozásul a szülők 1997. szeptember 5-én nem engedték iskolába gyermekeiket!



              Semmi sem tarthat örökké - tartja a közmondás.   1999. május 13-án megtörik a jég: a hivatalos szervek visszaállították a kétnyelvű bizonyítványok használatát, s egyéb engedményekre is rákényszerültek.
              Mindezek ellenére az iskolában zajlott az élet. Ünnepi műsorral ünneplik meg a 30 éves jubileumot, autóbusznyi pedagógus vett részt Kékkőn a Balassi-emlékkiállítás megnyitóján, ősszel a salgótarjáni szakmai napokon, valamint a tanszer- és tankönyvkiállításon, Ópusztaszeren szakmai tanulmányúton.30-30 órás tréning avatott be bennünket a minőségbiztosítás rejtelmeibe, valamint  az iskola programjának meg-alkotását elősegítő tervezetbe.
                      A több mint 800 tanuló részére szerveztek Méhecske-bulit, sítanfolyamot, úszótanfolyamot, erdei iskolát, gyermekparlamentet, Tátikát, gyermeknapi vigasságot, sportnapot, karácsonyi műsort, évzáró esztádműsort, próbabált, a leendő elsőseknek ünnepélyes beíratkozást. Az érdeklődők helyi, járási, regionális, országos versenyeken mérhették össze tudásukat. Szórakozhattak a humánum- és nívódíjas Zsibongó, Ghýmes, Palóc, Albatrosz és Görbe Nóra színvonalas műsorán. Tanulmányi kirándulás keretében voltak Budapesten a Globe Színházban az Élő Legó kiállításon, a "Játék határok nélkül" elnevezésű vetélkedőn a csehországi Libčany-ban, a Magyar Gyerekek Fedettpályás Atlétikai Világtalálkozóján Dunaújvárosban, beneveztek a Fülek város alapításának 750. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatra, a Honfoglalás  rajzpályázatra, részesei voltak a városunkon végighaladó olimpiai futásnak, fogadhatták az acsai ált. iskola szlovák nemzetiségű diákjait s egyebek.


          Napjainkig

          A Pro Iuventus Polgári Társulás 2000 szeptemberében jött létre. Feladatai közé tartozik hozzájárulni a nógrádi régió és különösképpen Fülek város fejlesztéséhez  a kultúra, a művelődés terén. Célcsoportja az ifjúság. Tevékenysége elsősorban  gyerekekre és a fiatalokra irányul, minden olyan kultúrában, oktatásban és egyéb területeken működő szakértő, pedagógus, művész és önkéntes bevonásával, akik a felnövekvő generáció, régiónk és e kettő kapcsolatának érdekében tesznek valamit. A PT főleg az Ifjúság utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulóinak és pedagógusainak iskolai és iskolán kívüli tevékenységét támogatja, de egyéb - a várost, régiót érintő - rendezvényekbe is bekapcsolódik, amelyek megegyeznek a PT céljaival. Megalakulása óta számos sikeres rendezvényt szervezett.
             2001. január 22-től két hétig influenzajárvány miatt nem volt tanítás. Megrendezésre került az első Suli-buli, a szülők, tanítók bálja, amelyet azóta minden évben megtartunk. 2002. január 1.-vel jogi alanyiságú lett az iskola, majd ugyanez év augusztus 1.-től már az önkormányzat hatáskörébe tartozik.